Oké . Újra itt a suli kapuja előtt . Félek. Egy ilyen kitaszított mint én nem illik ide . Mit is gondoltam . Jobb lesz  ha sarkon fordulok és szépeny haza tyotogok.
- Á még is hová siett a kisasszony?-szólit meg Mr. Edlord.
Neee. Most mit tegyek . Nygodj meg Emma! Nagy levegő .
-Ha-haza.-Gratulálok Emma . 2016 egyik legtehetségtelenebb embere. Hol van a díjam?
-De hiszen kezdődik a tanítás ! Tessék befáradni.-szólt rám, és addig be sem az épületbe amíg én nem mentem be. Hazudthattam volna ,hogy beteg vagyok , otthon hagytam valamimet de még erre sem vagyok képes. Amikor betoppantam a suliban úgy láttam mindenki engem bámul majd elkedenek nevetni a hajamon , a csizmámon vagy a táskámon. De semmi ilyen nem volt . Mindenki törődött a saját kis dolgával. Néhány fel néztek de ignoráltak. Magas vagyok . Sokszor felajánlották a kosár csaatot de mindig elutasítottam. Aza sok együtt lét az emberekkel és az össetartás nem az én szerepem. 
Na de vágjuk bele a napba ami tuti olyan codálatos lesz mint a többi. Sekény , könyvek , osztály , leül . Héj nem is volt olyan rossz. 
-Héj Emma!